A magán nődokim a megyei kórházban dolgozik, amikor a peteérés figyelés volt akkor is többször voltam benn a kórházban is mikor ügyelt. Megbeszéltzem vele, hogy szeretném minél hamarabb megcsináltatni, hogy még nyáron meglegyen az inszem. A következő ciklusomban ütemezte is (ha TB támogatottan akartam volna 4-5 hónapot várhattam volna). Eljött a nap, reggel 6:30-ra mentem a kórházba. A papírokat már előzőleg kitöltöttem és előző este már fel kellett helyezni egy betadin kúpot és éjfél után már nem ehettem, ihattam. A nőverek adtak egy ágyat, nyugis hátsó 2 ágyas szobában, ahol egy túlstimulált lány feküdt (ekkor tudtam meg igazán mit is jelent ez). Átvettem a hálóingem és csináltak hüvelyöblítést. 9 körül jött a doki és egy tolószék, egy nővérke kíséretében lesétáltunk a röngenre. Felfeküdtem az asztalra, majd a doki elővett egy ampullát a mellzsebéből és elmosolyodott. A bódító injekció volt az (utóbb kiderült, egyébként ébren végzika avizsgálatot). Megkaptam az injekciót és éreztem egy kis meleget és szédülést és már el is kezdődött az egész. A katéter felhelyezését még éreztem egy kicsit és halottam, ahogy a doki kérdezi az aszisztens nőt, hogy átment-e. Ekkor már éreztem, hogy nagyon feszít és még fel is jajdultam. Ekkor a doki elkezdett ébrezgetnis és mondta, hogy az egyiken nem ment át a folyadék.
Beültettek a tolószékbe és visszatoltak a szobába. Borzasztóan hányingerem volt. Valamennyit aludhattam, majd arra ébredtem, hogy a doki bead egy injekciót. A hasam csak egy kicsit fájt és nem is véreztem. Aznap benn kellett maradnom, de legalább jó társaságom volt. A csaj akivel egy szobában voltam nagyon kedves volt. Neki már van egy gyereke, a kistesót próbálták lombikkal összehozni és egy kicsit túlstimulálták.
Ebédet már kaptam, azt mondták mennyek ki megenni. Hát én elindultam, el is értem az asztalig leültem, de egy falat után éreztem, hogy az egész testem bizsereg és hol nmelegem volt hol fáztam és éreztem, hogy el fogog ájulni. A szomszéd asztalnál ültek kismamák nekik szóltam, hogy rosszul vagyok. A következő amire emlékszem, hogy egy nővér nyomja a fejemet és mondja hogy nyomjam vissza és folyamatosan kérdezget, de még percegik nem tudtam válaszolni. Bevittek a szobába és a jéghideg vizemmel locsolta. Jaj igen a nyár legmelegebb hete volt. Kinn 35 fok, a kórteremben 40 fok. Másnap vizit, reggeli, majd 10 óra körül kaptam meg a leletem, amin végülis nincs rajta, hogy nem átjárható, hanem az van rajta, hogy egyoldalon volt átjárható. A doki még annyit mondott a folyadék arra megy amerre a legkönnyebb. Végül is mindegy is, az a lényeg, hogy a papír a kezemben volt és mehettem vissza a Tapolcára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése